Kedves mindenki, megerkeztunk Malajziaba. Katasztrofa volt az ut, rettenetes, nem is tudom hogy hogy mondjam el. Tegnap indult a vonatunk 15.10kor. Vagyis indult volna, ha indult volna. De nem indult, csak 16.40kor Bangkokbol, amikor is kigurultunk az allomasrol, majd visszagurultunk. Haromszor. Vegul sikerult elindulni, harmadosztaly, tomegnyomor, kosz, budos, bogarak, kenyelmetlen ulesek. De legalabb ultunk. Emberek fekudtek a padok alatt, ott aludtak. Mindent lehetett venni a vonaton tojastol kezdve zacskoban tarolt uditoig. Kuka nincsen, az emberek kidobaljak a szemetet az ablakon. De mindent, nem csak egy cigarettat peldaul, mert dohanyozni is lehetett, hanem egesz eteltarto dobozokat. Mindent, ures muanyaguveget, zacskonyi szemetet. De nem baj, egeszen jol tudtunk meg aludni is, most faj mindenunk, de negy es fel ora kesessel megerkeztunk a hatarhoz, ahol gyalog jottunk at. Eleg szornyen nezhettunk ki, enni sem tudtunk kb 20 oraja, vizunk sem volt mar, nem szamoltunk ennyi kesessel, a hatarorok ra sem neztek a taskankra, csak rohogtek, hogy na bennetek megbizunk, igy szo nelkul johettunk at. Hamar jott a busz, megerkeztunk Kota Bharuba, ami ha lehet meg koszosabb mint Bangkok, patkanyok mindenhol az utcan mar vilagosban is, itt meg kiderult, hogy amit szallast kineztunk mar nincsen meg, bezart. Szoval kezdhettunk neki keresgelni. Szornyu volt. De mostmar itt ulunk, van egy szobank, egy agy es annyi, de legalabb van. Holnap meg itt maradunk, holnap utan reggel indulunk Pulau Perhentian Kecilre.